A svájci határ közelében fekvő varázslatos francia falu, Saint Maurice Colombier nagy napokra ébredt 2008. október 31-én. Dél kelet Franciaország 11 neves festőművésze adott randevút a falu galériájában, és közel egy hétig minden délután, kettő és hat óra között személyesen találkozhattak a több száz fős nézősereggel.

Saint Maurice Colombier « Franche-Comté » tartományban van, és a « Franche » franciául őszinteséget és a « Comté » pedig vidéket jelent.

Tehát e tartományt joggal nevezhetjük az « Őszinteség vidékének ».

Ezzel az őszinte szeretettel hívott meg a tárlat két szervezője, Thérése Gehin és Gehin Guy magyar festőművészeket, Farkas Pétert és Simon M. Veronika Munkácsy-érmes alkotót, akiket internetes portálokrol ismertek meg. Mindkét magyar festőművész sokat szerepel európai toplistákon, például a francia toplistán Simon M. Veronika a kiállítás napjaiban hatodik volt.

2008. október 31-én 18 órakor a környező 10 falu meghívott VIP vendégei jelentek meg az ünnepélyes megnyitón, ahol a falu polgármestere, Mr. Alain Galliot köszöntötte és ajándék kosárral lepte meg a magyar művészeket.
Mintegy 150 alkotás került bemutatásra, amelyből 37 érkezett Magyarországról.

 

A kiállítás érdekessége volt még az is, hogy egészen 2008. november 5-ig, a leszedésig, minden délután mind a 13 alkotó a tárlat helyszínén tartózkodott, és személyesen találkozhatott a látogatókkal és a kép gyűjtőkkel.

Sikeres volt a francia és a magyar művészek közös tárlata, a szervezők Simon M. Veronikàval együtt elhatározták, hogy 2009-ben a székesfehérvári Platán Galériában, majd 2010-ben, amikor Franciaországban Magyarország éve lesz, akkor ismét itt, Saint Maurice Colombier-ben rendeznek be közös kiállitást. 2010-ben 10 magyar festőt hivnának meg társkiállítónak, a 10 francia alkotó mellé.

A két fotón Simon M. Veronika Munkácsy-érmes festőművész móri Zászlósbort ad át Saint Maurice polgármesterének, valamint a magyar és a francia művészek együtt.

Gyorsan telt el az amúgy is rövid idő, L’Isle sur le Doubs, Belfort, Colombier-Fontaine megtekintése után haza indult Székesfehérvárra a kis magyar csoport.

Csak annyit üzenhetünk itthonról, Magyarországról az « Őszinteség  vidékének », hogy-őszintén bevalljuk-csodálatos volt az együtt töltött idő, és őszintén várjuk az újabb, 2010-es találkozást ezzel az «Őszinte vidékkel».      

Enyedi Béla Dipl.Eng.

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.