Venger, polák két jó barát - A magyar korona bevonul Varsóba

Lengyelországban októberben az 1956-os forradalomra emlékeztek. Van Mansfeld Péter utca is Poznanban, és sok katolikus tiszteli szentként első királyunkat. Október 23-án Varsóban Szent István-ereklyét adott át Erdő Péter megbízottja.

Varsó, október 23, Szent István? A három, látszólag távol álló fogalom közös nevezője az a  nem mindenki számára köztudott tény, hogy Varsóban is található Szent István-templom, s ez a plébánia lesz az egyik színtere a Lengyelország-szerte zajló, a magyar ’56 előtt tisztelgő hagyományos rendezvény-sorozatnak. A plébánia épületét Stefan Wyszynski bíboros kérésére különítették el a Názáreti Nővérek kolostorától. Lengyelországban összesen öt plébánia működik az államalapító pártfogása alatt.
István volt a védőszentje Stefan Wyszynskinek, aki nem véletlenül kapta keresztnévként a magyar István név megfelelőjét, szülei a magyar szent tiszteletére adták neki a Stefan nevet. Ő maga is Szent Istvánt választotta védőszentjének. Régi vágya teljesült, amikor Szent István emlékére sikerült Varsóban egy templomot létrehoznia 1973-ban. Ekkor szentelte föl, és ajánlotta Szent István pártfogásába az akkor épült lakótelep közelében létesült plébániát - meséli Molnár Imre, a varsói magyar nagykövetség tanácsosa.
Szent István Király kép Varsóban: egyik első lépésként a 2009.-es október 23-i megemlékezés alkalmából Szent István-portrét rendeltek, melyet Simon M. Veronika festőművész készített el. (a Munkácsy-érmes festőművész munkásságának nem ez az egyetlen lengyel témájú alkotása, ő festette meg a kommunista titkosrendőrség által brutális módszerekkel meggyilkolt mártír pap, Jerzy Popieluszko portréját is, mely ma a lajosmizsei Árpád-házi Szent László-templom oltárát díszíti)
A Szent István ereklyekép Varsóban nemzetiszín virágokkal, a lengyel fiatalokkal és a Popieluszko kép átadása Budapesten
A magyar forradalom emlékét Lengyelország legtávolabbi pontjain is őrzik: az északon fekvő Olsztynban 1956-ban került sor a legnagyobb tömegtüntetésre a magyar felkelés mellett. A Mazuri-tavak vidékén fekvő városban 1956. október 23.-át követően összegyűltek a Vörös Hadsereg terén, ahol leverték az utcatáblákat, és új táblák kihelyezésével Magyar Felkelők Terének keresztelték azt át. Pénteken a történtekre emlékezve egy időre ismét visszaállították a tér forradalom alatti nevét. A teret egyébként 1990 után Bem Józsefről nevezték el a magyar-lengyel barátságra utalva, illetve egy hidat is elneveztek a Magyar Forradalmárok Hídjának.
Az ereklye érkezése: A templom plébánosával folytatott beszélgetés során később felmerült - folytatja Molnár -, hogy egy Szent István-ereklye segítségével lehetne felújítani a magyar király kultuszát.
Kazimierz Nycz varsói érsek néhány héttel az ez évi ünnepség előtt levelet írt Erdő Péter bíborosnak, s a magyar egyház nagy örömmel teljesítette a kérést. Dr. Gaál Endre nagyprépost az esztergom-budapesti érsek megbízásából, Erdő Péter ajándékaként hozta és adta át az ereklyét, Szent István egy csontdarabkáját az esztergomi egyházmegye kincstárából.
A korona érkezése: Szintén az ünnep alkalmából a lengyelek megtekinthetik a magyar koronát, pontosabban annak másolatát, melyet 2005 óta Ipolybalogon őriznek. A felvidéki község (Nagykürtös járás) templomában őrizték a hagyomány szerint 1304. augusztus 14-én egy éjszakán át a Szent Koronát a Károly Róbert és a cseh Vencel király közötti trónviszály idején. Így a falu templomának tornyát is a magyar koronaékszer díszíti. A korona másolatát most az ipolybalogi templom koronaőrei hozzák el Varsóba a templom plébánosával, ahol előadást tartanak Szent Istvánról és a koronáról.

Udvardy Zoltán beszámolója lapján Enyedi Béla Dipl. Eng.

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.